5 hiba, ami miatt egy pályakezdő lemaradhat az előléptetésről

Amerikában a millenniumi generáció képviselői (más néven Y generáció, az 1980 és 2000 között születettek) már a munkavállalók 50 százalékát alkotják, és mihamarabb szeretnének karriert építeni. (A hazai fiatalok fele viszont elhagyná az országot a TÁRKI 2012-es felmérése szerint.) Erről a nemzedékről azonban az terjedt el, hogy nem elég erős bennük a késztetés, és nem elég professzionális a munkához való hozzáállásuk. Ez a közkeletű feltételezés azonban nem helytálló J.T. O'Donnell, a CareerHMO.com alapító vezérigazgatója szerint. Úgy véli, a félreértés oka az, hogy az Y nemzedék tagjai nincsenek tisztában azzal, hogy környezetük miként értelmezi a viselkedésüket, vagyis rossz üzeneteket küldenek. Nem tudják, hogy bizonyos munkahelyi cselekedeteik miatt azt gondolhatják róluk, hogy lusták és képzetlenek, pedig erről szó sincs.

Lássunk néhány dolgot, amelyek miatt félreértik ezeket a fiatal munkavállalókat.

1. Halálpontos érkezés és távozás
A millenniumi generáció számára roppant értékes a szabadidő. Emiatt aztán néhányan közülük kínosan ügyelnek arra, hogy pontosan annyi időt töltsenek az irodában, amennyiért megfizetik őket – de másodpercre pontosan ám! Ez azt jelenti, hogy reggel 8:29-kor megjelennek a munkahelyükön, és 5:59-kor távoznak, mert ebben benne van a pontosan 30 perces ebédidő. Ha valaki ennyire ügyel arra, hogy amint ütött az óra, elhagyja a munkahelyét, azt az üzenetet küldi, hogy nem érdekli különösebben a munkája. A vezetőségnek ezek után nem nagyon akaródzik olyan embert előléptetni, aki szemlátomást nem lelkesedik azért, amit csinál.

Jó tanács: hetente egyszer-kétszer érdemes negyedórát tovább maradni az irodában, és pluszfeladatokat is elvégezni. Miután a többiek már tömegesen távoztak, aki szorgalmas alkalmazottként még az irodában maradt, elcseveghet a főnökkel arról, miért maradt tovább, és ő lesz az, aki szép estét kívánhat neki. Így jobb személyes kapcsolat építhető a főnökkel, aki látni fogja, hogy van olyan munkatársa, akinek nem az a fontos, hogy azonnal leléphessen, amint lehet – ez két olyan dolog, ami számítani szokott az előléptetésnél.

2. A kezdeményezés hiánya
Egy munkahelyen mindig újabb és újabb megoldandó problémák merülnek fel – és nem árt, ha valaki folyamatosan odafigyel arra, min kellene javítani. Ha a millenniumi generáció tagjai kezdeményezőkészséget mutatnak ezzel azt sugallják, hogy nagyobb feladatok megoldására is képesek. Különösen, ha pénzt tudnak megtakarítani vagy termelni a cég számára, aminek előbb-utóbb előléptetés vagy béremelés lesz a gyümölcse.

Jó tanács: érdemes kitalálni, milyen elvárásai lehetnek a főnöknek, és teljesíteni őket, mielőtt még kérné. Minél jobban sikerül megkönnyíteni a vezető életét, annál méltóbbnak találja majd az illetőt az előléptetésre.

A Jobline.hu legfrissebb pályakezdő állásait itt találod>>

3. Problémák felvetése megoldási javaslatok nélkül
A millenniumi generáció tagjait egyenrangú félként nevelték és arra bátorították őket, hogy álljanak elő a véleményükkel. A munkahelyen ennek az lesz az eredménye, hogy a fiatal kolléga felhívja a figyelmet arra, ami nem működik, például akadozik a folyamat, bukni fog a projekt és zúgolódnak az ügyfelek. Mivel azonban még nincs elég tapasztalata, a problémafelvetést nem követi konstruktív megoldási javaslat. Így aztán hiába a jó szándék, észrevételeit pusztán kritizálásnak tekintik. A munkáltató megjegyzi a felvetett problémát, de a fiatal dolgozót is, akit úgy könyvel el, hogy tapasztalatlan és nem elég lelkes ahhoz, hogy előléptessék.

Jó tanács: ha sikerül felfedezni egy problémát, nem elég rámutatni, megoldási javaslatot is mellékelni kell hozzá. A jutalom – előléptetés – nem fog elmaradni.

4. Túl távoli határidők
A millenniumi generáció tagjai nem szeretnek kudarcot vallani, ezért arra törekszenek, hogy legyen elég idejük a feladatok megoldására. A munkaadó viszont a produktivitást díjazza, mert az idő tényleg pénz, ezért azokat a dolgozókat szeretik, akik komolyan hajtanak. A feladatokat tehát minél gyorsabban kell megoldani, és kommunikálni az eredményeket, hogy a főnöknek eszébe se jusson, hogy kollégáját mikromenedzselni kell.

Jó tanács: meg kell kérni a főnököt, állapítsa meg a határidőt, aztán a kitűzött időpont előtt órákkal vagy napokkal el kell végezni a feladatot. Ez lehetővé teszi, hogy a főnök ellenőrizze az elvégzett munkát, visszajelzést adjon, és ha valamin változtatni kell, még mindig tartani lehet az eredeti határidőt.

5. A lelkesedés teljes hiánya a cég küldetése iránt
A cégek célja, hogy megoldják az ügyfeleik problémáit. A vezetők olyan embereket szeretnek előléptetni, akik őszinte érdeklődést mutatnak a problémák megoldása iránt és elégedetté akarják tenni az ügyfeleket. A betöltött pozíciótól független a fiatal dolgozónak tisztában kell lennie azzal, hogy a munkája miként járul hozzá a cég küldetése beteljesítéséhez.

Jó tanács: bátran mutassuk ki, mennyire büszkék vagyunk a cég tevékenységére. Meg kell mondani a főnöknek, mennyire örülünk, hogy a cégnél dolgozhatunk, és azt is érdemes a tudtára adni, hogy ugyanezt elmondjuk a szeretteinknek és a barátainknak is. A munkaadó azt a beosztottat szereti, aki tulajdonosi szemlélettel dolgozik, s akinek érzelmi befektetése azt sugallja számukra, hogy az illető fejlődni tud a szervezetben.

A legfrissebb pályakezdő állásokért kattints ide>>

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!