Mikor semmis a színlelt szerződés?

Idén július elsejétől a munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles lesz a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkaadó pedig a dolgozót foglalkoztatni és munkabért fizetni. De miként kössenek munkaszerződést a felek az új munka törvénykönyve (Mt.) szerint, és mikor semmis a színlelt szerződés?

Munkaszerződés

Kinevezéssel nem lehet munkaviszonyt létesíteni idén július elsejétől az új Mt. rendelkezése szerint. Az új jogszabály kimondja, munkaviszony minden esetben munkaszerződéssel jön létre, így például munkaszerződést kell kötni a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivel is.

Mivel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 22. paragrafusa annyit mond ki, hogy a vezető tisztségviselőt e minőségben megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre vagy a polgári törvénykönyv megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony), vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni, ezért a vezető tisztségviselő kinevezése önmagában nem keletkeztet munkaviszonyt, ahhoz munkaszerződés megkötése is szükséges.

A munkaviszonyt más, munkavégzésre irányuló jogviszonytól - például megbízási szerződés - a munkáltató utasítása alapján történő nem önálló munkavégzés különbözteti meg. A munkaviszonyt további kötelezettségek is jellemzik, így például a munkavégzés személyes teljesítésének kötelezettsége, a rendelkezésre állási kötelezettség.

Színlelt szerződések

A jognyilatkozatok tekintetében a munka törvénykönyvében nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. előírja, hogy a színlelt szerződés semmis, és ha az más szerződést leplez, magát a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

Ennek értelmében a joggyakorlatban munkaszerződésnek tekintik például a megbízási szerződést, ha a körülmények arra utalnak, hogy csak azért „nevezték át”, mert a megbízásos jogviszonyhoz kedvezőbb közteher-viselési és enyhébb munkavállaló-védelmi feltételek társulnak.